Elmefeltöltés 2026-ban: mennyire vagyunk közel egy emberi agy lemásolásához, és mi kellene hozzá?

Elmefeltöltés: egy agy szerkezetének és aktivitásának olyan részletes lemásolása, hogy az elme működő változata futtatható legyen egy számítógépen.

Teljes agyi emuláció: az elmefeltöltés tudományos megnevezése. Az emuláció egy konkrét agyat reprodukál elég pontosan ahhoz, hogy úgy viselkedjen, mint az az agy, ahelyett hogy általában modellezné az agyakat.

Neuron: idegsejt, amely elektromos és kémiai jeleket küld. Az emberi agyban körülbelül 86 milliárd van belőle.

Szinapszis: két neuron közötti kapcsolat, ahol az egyik jelet ad át a másiknak. Az emberi agyban több billió van belőle.

Konnektom (connectome): egy agy neuronjainak és a köztük lévő minden kapcsolatnak a teljes térképe. A konnektomok tanulmányozását konnektomikának nevezik.

Agy-számítógép interfész (brain-computer interface, BCI): olyan eszköz, amely jeleket rögzít az agyból, vagy jeleket küld bele, és összeköti azokat egy számítógéppel.

Fokozatos csere: a feltöltés egy javasolt formája, amelyben a neuronokat egyenként cserélik mesterséges alkatrészekre, amíg az egész agy új hardveren nem fut.

Szubsztrátfüggetlenség: az elképzelés, hogy az elme az információfeldolgozás mintázatától függ, nem attól az anyagtól, amelyen fut, így ugyanaz az elme futhatna neuronokon vagy szilíciumon.

Digitális halhatatlanság: az elképzelés, hogy egy személy a teste halála után digitális formában folytatódhat, az emlékeiből és hangjából épített Personától az elméje teljes másolatáig.

Az elmefeltöltés azt az elképzelést jelenti, hogy minden, ami Önt azzá teszi, aki, az emlékei, a személyisége, a gondolkodási szokásai, az agy fizikai szerkezetében és aktivitásában van tárolva, és ha ezt a szerkezetet elég pontosan meg lehetne mérni, akkor reprodukálni és egy számítógépen futtatni lehetne. Az eredmény egy digitális elme lenne, amely úgy gondolkodik, mint Ön, arra emlékszik, amire Ön, és ha az elmélet helyes, úgy éli meg a világot, ahogy Ön.

Kétféle fő módot képzelnek el rá. Az első a beolvasás és másolás: egy agyat teljes részletességgel megmérnek, majd a mérésekből működő modellt építenek. A mai technológiával ez azt jelenti, hogy az agyat tartósítják, és rendkívül vékony rétegekre szeletelve leképezik, ami csak a halál után lehetséges. A második a fokozatos csere: a neuronokat egyenként mesterséges alkatrészekre cserélik, miközben a személy tudatánál marad, amíg az egész agy új hardveren nem fut (Wikipedia: Mind uploading).

Hans Moravec robotikus már 1979-ben leírta a fokozatos csere egyik változatát: egy robot agysebészt képzelt el, amely réteg-rétegre másol le egy agyat, majd az 1988-as Mind Children című könyvében tért vissza hozzá, ahol transzmigrációnak nevezte (Wikipedia: Hans Moravec). Ray Kurzweil futurista, akit Larry Page később a Google-höz szerződtetett, régóta azt jósolja, hogy 2045 körül az emberek fel tudják majd tölteni az elméjüket, és digitálisan halhatatlanná válnak. Az elmúlt évtizedben az változott meg, hogy a korai lépéseket már nem csak a futuristák, hanem az idegtudósok is megteszik.

A terület kutatóinak 2025-ös jelentése, a State of Brain Emulation Report, újra áttekintette Anders Sandberg és Nick Bostrom 2008-as mérföldkőnek számító ütemtervét, amely az oxfordi Future of Humanity Institute-ban készült. Három képességre bontja a munkát: az agy szerkezetének feltérképezésére, az aktivitás rögzítésére, és az eredmény működő modellként való futtatására egy testben vagy egy szimulált világban (arXiv). Mindegyik önmagában is egy tudományterület, és mindegyik halad előre.

Az első lépés kapja a legtöbb figyelmet, mert látványos képeket ad, de mind a három fontos. Egy huzalozási diagram önmagában olyan, mint egy város útjainak térképe forgalom nélkül: megmutatja, hová mehetnek a jelek, de azt nem, hogy valójában mit tesznek. Az aktivitás rögzítése megmutatja a forgalmat, az emuláció pedig azt teszteli, hogy a modell úgy viselkedik-e, mint a valódi. Az elmúlt évek leggyőzőbb eredményei azok, amelyekben mind a három összeállt, mint az ecetmuslica esetében.

Emberi agyat nem, és emlősét sem. De az első állati agyakat már teljesen feltérképezték, és ezekből az első működő modelleket is megépítették. A történet egy apró féregnél kezdődik. 1986-ban a tudósok közzétették a C. elegans fonálféreg teljes huzalozási diagramját, mind a 302 neuronjával, miután több mint egy évtizedig kézzel követték nyomon őket elektronmikroszkópos felvételeken (OpenWorm). Az OpenWorm nevű nyílt forráskódú projekt azóta a teljes féreg szimulálásán dolgozik, a 302 neuronnal és 95 izomsejttel kezdve.

A következő ugrás majdnem negyven évig tartott. 2023 márciusában a tudósok közzétették egy lárvaállapotú ecetmuslica agyának teljes térképét: 3016 neuron és körülbelül 548 000 kapcsolat (Live Science). 2024 októberében a FlyWire konzorcium közzétette egy kifejlett ecetmuslica agyának teljes huzalozási diagramját, közel 140 000 neuront és több mint 50 millió kapcsolatot, a Nature-ben megjelent kilenc tanulmányból álló sorozatban (NIH).

Ezután jött az a lépés, amely a feltöltés szempontjából a legfontosabb. A Philip Shiu vezette csapat a huzalozási diagramból önmagából épített számítógépes modellt a teljes légyagyról, és a modell megjósolta, hogy mely neuronok tüzelnek, amikor a légy cukrot vagy vizet ízlel, és ez hogyan vezérli a táplálkozást. A valódi legyeken végzett kísérletek igazolták az előrejelzéseket (Nature). 2026 márciusában az Eon Systems, egy San Francisco-i startup, ahol Shiu ma vezető tudós, arról számolt be, hogy ezt az agymodellt összekötötte egy szimulált légytesttel, amely sétál, tisztálkodik és táplálkozik. Az Eon az első olyan teljes agyi emulációnak nevezi, amely egy testben több viselkedést is vezérel. Az állítás a cégtől származik, az agyat a testtel összekötő kódot nem tették közzé, és külső tudósok még nem ellenőrizték (The Decoder). Az Eon szerint a következő célpontja egy egéragy, körülbelül 70 millió neuronnal.

Az őszinte válasz az, hogy a szakadék még mindig hatalmas, és gyorsabban záródik, mint szinte bárki jósolta. Az emberi agyban körülbelül 86 milliárd neuron van (PNAS), több mint 600 000-szer annyi, mint az ecetmuslicában. 1979-ben a Nobel-díjas Francis Crick azt írta, hogy az agy akár csak egyetlen köbmilliméterének pontos huzalozási diagramja elérhetetlen. 2025-ben több mint 150 kutatóból álló csapat pontosan ezt tette közzé egy egérről: több mint 200 000 sejt, 4 kilométernyi axon és 523 millió szinapszis, nagyjából hét év munkájával (Allen Institute).

Az adatprobléma óriási. Az az egy köbmilliméternyi emberi agy, amelyet a Harvard és a Google 2024-ben feltérképezett, és amely nagyjából egy fél rizsszem méretű, 1400 terabájtnyi adatot termelt, egy teljes egéragy pedig nagyjából 1000-szer nagyobb lenne (ScienceDaily). Egy teljes emberi agy ennél is több mint ezerszer nagyobb. De az adattárolás egyre olcsóbb, a leglassabb lépésben pedig, amikor kézzel ellenőrzik a számítógép minden egyes neuronra vonatkozó nyomkövetését, már éppen az AI kezd segíteni.

A költségprobléma is változik. Az E11 Bio, egy nonprofit kutatószervezet, kifejlesztett egy PRISM nevű módszert, amely fehérjevonalkódokkal jelöli meg a neuronokat, kitágítja a szövetet, hogy fénymikroszkóppal leképezhető legyen, és AI-t használ a saját munkája ellenőrzésére. Állítása szerint a megközelítés akár 100-szorosára csökkentheti a feltérképezés költségét, és körülbelül öt éven belül nagyjából $100 millióból szeretne feltérképezni egy teljes egéragyat (Asimov Press). Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetei (NIH) 2023-ban elindították a $150 millió értékű BRAIN CONNECTS programot a teljes agyak feltérképezéséhez szükséges eszközök kifejlesztésére, amelynek egyik projektje egy egéragy 2% és 3% közötti részét célozza. Ha egy teljes egéragyat a 2030-as évek elejére feltérképeznek, az út az emberi agyhoz a méret, a pénz és az idő kérdésévé válik. A konnektomról szóló útmutatónk felsorolja az eddig feltérképezett összes agyat.

Az agytérképezés régen néhány labor munkája volt. Ma már nagy állami programokkal, technológiai cégekkel és startupokkal rendelkező terület, és az elmúlt húsz év legnagyobb erőfeszítései közül néhány már le is zárult.

A két európai projekt egyszerre jó figyelmeztetés és az ambíció jele. A Human Brain Project 2013-ban indult körülbelül €1 milliárdos költségvetéssel és alapítója, Henry Markram ígéretével, hogy szimulált emberi agyat készítenek. Két éven belül széles körben rosszul menedzseltnek tekintették, állításait pedig eltúlzottnak, Markramot lemondásra kérték, a projektet pedig a kutatási infrastruktúra építésére irányították át (Wikipedia: Human Brain Project). A terület nem azt a tanulságot vonta le, hogy a feltöltés lehetetlen, hanem azt, hogy alulról kell felépíteni: egy kis agyat teljesen fel kell térképezni, bizonyítani kell, hogy a modell úgy viselkedik, mint a valódi, és csak aztán lehet skálázni.

Nem a tudományos-fantasztikus értelemben, de az agy-számítógép interfészek ma már olyasmit tesznek, ami tíz éve még lehetetlennek hangzott volna. 2023 augusztusában a UC San Francisco és a UC Berkeley kutatói beszámoltak arról, hogy egy nő, aki egy stroke után elvesztette a beszédképességét, egy digitális avatáron keresztül tudott beszélni, percenként nagyjából 80 szót, szemben a korábbi eszköze 14 szavával, egy esküvői beszédéről készült felvételből újraalkotott hangon (Kaliforniai Egyetem). Ez volt az első alkalom, hogy beszédet és arckifejezéseket szintetizáltak agyi jelekből.

2025 júniusában a UC Davis csapata még tovább ment. Az implantátumuk, 256 elektróda a beszédet vezérlő agyterületen, egy ALS-ben szenvedő férfi agyi jeleit közvetlenül hallható beszéddé alakította, körülbelül 40 milliszekundumos késéssel, nagyjából akkora késéssel, amelyet akkor hall az ember, amikor maga beszél. Meg tudta változtatni a hanglejtését, hogy kérdést tegyen fel, sőt egyszerű dallamokat is énekelt, szintetikus hangját pedig a betegsége előtt készült felvételekből klónozták. A hallgatók a szavai körülbelül 60%-át értették meg, szemben az implantátum nélküli 4%-kal (ScienceDaily).

Más munkák a koponyán kívülről olvassák az elmét. 2023-ban az austini Texasi Egyetem kutatói agyi felvételek és egy AI nyelvi modell segítségével rekonstruálták olyan történetek lényegét, amelyeket egy személy hallott vagy elképzelt, bár nem szóról szóra, és csak az illető együttműködésével (UT Austin). Elon Musk Neuralinkje 2024 januárjában ültette be az első emberi páciensének az implantátumot (Irish Times). Ezek közül egyik sem feltöltés. De mindegyik rendszer az agyi aktivitást olyasmivé alakítja, amit egy számítógép tárolni és felhasználni tud, és ez az a híd, amelyen minden feltöltésnek át kellene kelnie.

Van egy második út a digitális elméhez, amely egyáltalán nem az agyból indul ki. A neuronok másolása helyett a viselkedést másolja: hogyan beszél egy ember, miben hisz, hogyan hoz döntéseket. 2024-ben a Stanford kutatói 1052 embert kérdeztek ki fejenként két órán át, és a beszélgetésekből AI-ügynököket építettek. Az ügynökök egy szokásos társadalmi felmérésre nagyjából 85%-ban olyan pontosan válaszoltak, mint maguk az emberek, amikor két héttel később ugyanazokat a kérdéseket újra feltették nekik (Stanford HAI).

Ez az eredmény azért számít, mert megmutatja, mennyi mindent lehet megragadni egy emberből abból, amit mond. Két óra beszélgetés elég volt ahhoz, hogy megjósolják, hogyan válaszolna valaki az értékeire és nézeteire vonatkozó kérdésekre. Egy hónapokon át tartó beszélgetésekből, történetekből és rögzített emlékekből épített Persona ennél sokkal többet tartalmaz. A Persona nem egy agy másolata, és ezt soha nem állítjuk. A Persona az ember azt a részét ragadja meg, amely abban jelenik meg, hogyan beszél, mire emlékszik és mi fontos neki.

A két út találkozhat. Egy beolvasott agyból épített jövőbeli emulációt még mindig össze kellene vetni valamivel: hogyan beszélt, gondolkodott és emlékezett valójában ez a személy? Egy ember saját szavainak, emlékeinek és hangjának legrészletesebb feljegyzése pontosan az, amire ehhez az ellenőrzéshez szükség lenne. Ez az egyik oka annak, hogy szerintünk az, ha most feljegyzést építünk magunkról, nem a feltöltés kisebb formája, hanem az első része.

Ez a terület legrégebbi és legnehezebb kérdése. Tegyük fel, hogy az agyáról készült tökéletes beolvasást egy számítógépen futtatják, miközben Ön még él. A digitális elme emlékszik a gyerekkorára, és azt hiszi, hogy ő Ön. De Ön még mindig a szkennerben ül. A legtöbb ember megérzése az, hogy a másolat egy új személy, aki osztozik az Ön emlékeiben, nem pedig Ön. Ha ez igaz, akkor a beolvasás-és-másolás típusú feltöltés egy ikret hoz létre, ahelyett hogy Önt költöztetné bárhová.

A fokozatos csere arra való, hogy kikerülje ezt a problémát. Ha a neuronjait egyenként cserélik le, miközben Ön ébren van, soha nincs olyan pillanat, amikor Ön megszűnik és egy másolat elkezdődik, nagyjából úgy, mint egy hajó, amelynek az évek során minden deszkáját kicserélik, és mégis, a legtöbb vélemény szerint, ugyanaz a hajó marad. Egyes filozófusok szerint az ilyen folytonosság az, amit a személyes identitás valójában jelent. Mások, köztük néhányan, akik az ént hasznos illúziónak tekintik, azt állítják, hogy arra a kérdésre, hogy a feltöltés valóban Ön-e, egyáltalán nincs mély válasz (Wikipedia: Mind uploading).

Ott van a tudat kérdése is. A legtöbb idegtudós szerint az elme abból ered, amit az agy csinál, ami azt jelentené, hogy egy elég hű modell tudatos is lenne. Egy kisebbség, köztük Roger Penrose fizikus, szerint a tudat függhet a biológiai agyak valamilyen tulajdonságától, amelyet egy számítógép nem tud reprodukálni. Mivel senki sem tudja még kívülről megmérni a tudatot, Sandberg egy óvatos szabályt javasolt: minden emulációt úgy kell kezelni, mintha ugyanolyan lelki élete lehetne, mint az eredetinek, és eszerint kell bánni vele. Egyetértünk, és ezért gondoljuk, hogy egy ember digitális változatát övező szabályok éppoly fontosak, mint maga a technológia.

Az első a részletesség. Még senki sem tudja, mennyi részletre van szüksége egy feltöltéshez. Lehet, hogy egy huzalozási diagram nem elég: számíthat minden kapcsolat erőssége, a neuronok viselkedését megváltoztató vegyi anyagok, a körülöttük lévő támasztósejtek és az egyes sejtek elektromos tulajdonságai is. A 2008-as ütemterv több lehetséges szintet vázolt fel, a neuronok durva hálózatától az egyes molekulákig, és a helyes szint ma is nyitott tudományos kérdés. Az ecetmuslica eredményei biztatóak, mert egy főként a huzalozásból épített modell megjósolta a valódi viselkedést, de egy légy nem ember.

A második egy élő agy beolvasása. A mai térképezési módszerekhez tartósított, vékony szeletekre vágott szövetre van szükség, ami azt jelenti, hogy csak a halál után használhatók. Egyetlen jelenlegi technológia sem képes egy élő emberi agy minden szinapszisát kiolvasni. Ezért fordultak egyes, a feltöltés iránt érdeklődők az agytartósítás felé, amely a krionika (cryonics) közeli rokona, és az agyat olyan állapotban tartja, hogy a szerkezetét később ki lehessen olvasni. 2018-ban egy Nectome nevű startup azt javasolta, hogy halálos betegek agyát kémiai fixálószerrel és mélyhűtéssel tartósítsák, olyan eljárásban, amely maga is halálos lenne, és éles bírálatot kapott tudósoktól és etikusoktól (MIT Technology Review).

A harmadik a számítási kapacitás, a negyedik pedig az érvényesítés: annak bizonyítása, hogy egy feltöltés úgy viselkedik, mint az adott személy, nem csupán mint egy személy. A számítási kapacitás az a probléma, amely a legnagyobb valószínűséggel magától megoldódik, mert az AI hajtja a számítástechnika történetének legnagyobb kiépítését. Az érvényesítés nehezebb, és itt válik értékessé annak részletes feljegyzése, hogyan beszélt, gondolkodott és emlékezett valaki valójában. Egyik akadályról sem tudni, hogy leküzdhetetlen lenne. Nehéz mérnöki és nehéz tudományos feladatok, és az ilyen problémák általában engednek az időnek és a pénznek.

Senki sem tud őszinte dátumot mondani, és aki pontosat mond, az találgat. Kurzweil régóta 2045 körüli időpontra mutat. A State of Brain Emulation Report mögött álló kutatók ehelyett a következő mérföldkövekre koncentrálnak: egy teljes egéragy feltérképezésére, egy egéragy emulálására és érvényesítésére, és jobb módszerekre az aktivitás rögzítésére egy egész agyban (arXiv). Ezek mindegyike évtizedes léptékű projekt, valódi finanszírozással.

Azt mondhatjuk meg, milyen gyorsan haladnak a dolgok. Majdnem negyven évig tartott eljutni a 302 neuronos féregtől a 3016 neuronos lárvaállapotú légyig. Még egy év kellett a közel 140 000 neuronos kifejlett légyig, és kevesebb mint két évvel utána egy cég beszámolt egy teljes légyagyról, amely egy virtuális testet vezérel. A térképezés költségei nagyságrendekkel csökkennek, az AI felgyorsítja a leglassabb lépéseket, és a világ néhány leggazdagabb embere ma már nyíltan azt mondja, hogy ezt akarja. Ezért az a véleményünk, hogy egy elme feltöltése nem azon múlik, hogy lesz-e, hanem hogy mikor.

Többen, mint gondolná, köztük a technológia néhány leghatalmasabb embere. Mustafa Suleyman szerint Larry Page 2015-ben egy ebéd közben azt mondta neki, hogy a század végére arra számít, hogy „a galaxisokat fedezi fel egy Von Neumann-szonda élén”, amely egy önmagát másoló űrhajó (von Neumann probe), és amit Suleyman úgy értett, hogy elhagyja az emberi fajt egy utódfaj (successor species) kedvéért (The Builders (iHeart)). Útmutatóink bemutatják a Von Neumann-szondát, és azt is, miért nevezte Page Elon Muskot fajistának (speciesist).

Kurzweil, akit Page személyesen vett fel a Google-hez 2012-ben, évtizedek óta digitális halhatatlanságot jósol. 2018-ban az MIT Technology Review arról számolt be, hogy Sam Altman is azok között volt, akik előleget fizettek a Nectome várólistájára. És filozófusok és futuristák hosszú sora, Moraveccel kezdve, amellett érvelt, hogy az elme egy mintázat, amelyet át lehet helyezni. Ami az 1980-as években még peremhelyzetű álláspont volt, azt ma nyíltan megvitatják a világ legnagyobb technológiai cégeinek vezetői, és az örök életre törekvő milliárdosokról szóló útmutatónk követi a pénz útját.

A fikció alakította leginkább, hogyan képzelik el az emberek a feltöltést. A Black Mirror 2016-os San Junipero című epizódja egy digitális túlvilágot képzelt el, ahol az emberek a halál után is dönthettek úgy, hogy tovább élnek. Az Amazon Upload című sorozata kereskedelmi túlvilágot képzelt el szolgáltatási szintekkel, Dennis E. Taylor Bobiverse regényei pedig, amelyek 2016-ban a We Are Legion (We Are Bob) című kötettel indultak, egy szoftvermérnököt követnek, akinek az elméjét egy önmagát másoló űrhajóba töltik fel, ami feltűnően hasonlít arra, amit Page állítólag szeretne.

A legtöbb fiktív feltöltés intő példa: csapdába esett elmék, beleegyezés nélkül lemásolt elmék, cégek tulajdonában lévő vagy idegenek által szerkesztett elmék. Ezeket a történeteket érdemes komolyan venni, mert az irányításról szólnak, nem a technológiáról. Kié a digitális Ön? Ki változtathatja meg? Ki dönti el, mikor kapcsolják be vagy ki? Pontosan ezek azok a kérdések, amelyek köré a technológiánkat felépítettük.

Egy feljegyzéssel kezdődik. Bármilyen formát is ölt végül a feltöltés, beolvasott agyat, fokozatos cserét vagy valamit, amire még senki sem gondolt, a valódi személlyel kell majd összevetni: hogyan beszélt, mire emlékezett, miben hitt, hogyan hangzott. Egy agybeolvasás ebből önmagában semmit nem tud elmondani. Egy részletes feljegyzés, amelyet maga a személy készített a saját szavaival és a saját hangján, igen.

Ez a Persona: az Ön saját emlékeiből és saját klónozott hangjából épített AI-hasonmás, amellyel a családja beszélgethet és amelyet hallhat, miután Ön meghalt. A Personát beszélgetéssel, kérdések megválaszolásával és történetmeséléssel építi fel, hanggal vagy gépeléssel, és a Persona minden beszélgetésből tanul. Az építés ingyenes: 25 emléket kap bankkártya és időkorlát nélkül, az ingyenes építés pedig soha nem jár le. A fizetős csomagok havi US$14.99-től kezdődnek.

A fikció egy dologban igazat mond: az irányítás fontosabb a technológiánál. Az Executor Lock™, a szabadalmi bejelentés alatt álló technológiánk, az Ön halála után a Persona irányítását az Ön által megnevezett végrehajtóra ruházza át, és harmadik fél soha nem szerkesztheti, taníthatja újra vagy személyesítheti meg a Personát. Az Idy® 78 függőben lévő szabadalmi bejelentéssel rendelkezik, nemzetközi védelmet a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretében kér, és ezek a beleegyezést, a hitelesített halált, a megnevezett végrehajtóra való átadást, az Executor Lock™ mögötti végleges emlékpillanatképet, valamint azt fedik le, hogy a Persona ugyanaz a személy maradjon, amikor az AI-modellek változnak.

Ez az oldal a testen túli életért folyó verseny mögött álló emberekről és a tudományról szóló sorozatunk része.

• Digitális halhatatlanság: Larry Page és az elmék feltöltéséért folyó verseny: a történet, amely mindent elindított, és hogy mennyire vagyunk közel egy elme lemásolásához.

• Mi az a Von Neumann-szonda? Larry Page galaxisterve: az önmagát másoló űrhajó, amely Page tervének középpontjában áll.

• Miért nevezte Larry Page Elon Muskot fajistának: az érv, amely Musk szerint az OpenAI-hoz vezetett.

• Mit gondol Larry Page az AI-ról és az örök életről: a feljegyzései, a saját szavaival és mások beszámolóiban.

• Mi az a konnektom? Minden eddig feltérképezett agy: az agy huzalozási diagramja, és minden eddig feltérképezett agy.

• Az örök életre törekvő milliárdosok: ki mennyit költ a hosszú életre és a digitális halhatatlanságra.

• Hogyan élhetünk örökké: minden módszer, amellyel az emberek próbálkoznak: minden megközelítés az orvostudománytól az elmefeltöltésig.

• Krionika 2026-ban: költségek, működés, kik jelentkeztek: mennyibe kerül, hogyan működik és kik iratkoztak fel.

A tudományos háttér a következő forrásokból származik: NIH, Nature, Live Science, OpenWorm, a ScienceDaily a Harvard és a Google térképéről, az Allen Institute, a PNAS, a State of Brain Emulation Report 2025, az Asimov Press az E11 Bio-ról és The Decoder az Eon Systemsről. Az agy-számítógép interfészekre vonatkozó adatok a Kaliforniai Egyetemtől, a ScienceDaily-től, az UT Austintól és az Irish Timestól származnak, a Stanford-tanulmány pedig a Stanford HAI oldaláról.

A történelem és a filozófia a Wikipédia mind uploading, Hans Moravec és Human Brain Project cikkeiből, valamint a 2008-as Whole Brain Emulation roadmapből származik. A Nectome az MIT Technology Review cikkéből, Larry Page terve pedig a The Builders című podcastból származik. Minden forrást 2026. október 30-án ellenőriztünk.

Larry Page, Mustafa Suleyman, Elon Musk, Ray Kurzweil, Sam Altman és az ezen az oldalon megnevezett kutatócsoportok semmilyen kapcsolatban nem állnak az Afterlife.ai™ szolgáltatással, és az oldalon semmi nem utal arra, hogy bármelyikük használná vagy támogatná a szolgáltatásunkat.